A közepek alkalmazása doktoranduszként
– Mesterképzésedet az ELTE GTK-n fejezted be pénzügy szakosként. Miért döntöttél úgy, hogy tanulmányaidat a kar doktori iskolájában folytatod?
Mind az alap-, mind pedig a mesterszakos éveim alatt volt szerencsém kutatásokban részt venni, többször is indultam a TDK konferencián. Ezeket nagyon élveztem, különösen az adatelemzési feladatokat és a témavezetővel való együttműködést (korábbi témavezetőim közül Karai Éva és Hajdú Ottó egyaránt nagy hatással voltak rám). Emellett az oktatásba is volt szerencsém belecsöppenni a mesterszakos éveim alatt, amit szintén nagy élvezettel és lelkesedéssel végeztem. Így szépen lassan, de egyértelműen orientálódni kezdtem az oktatói-kutatói pálya irányába, amelynek kézenfekvő lépcsőfoka volt a doktori tanulmányok megkezdése.
– A témavezetőd Jónás Tamás, karunk oktatója. Mit ad a vele való közös munka neked?
A tanár úrban nagyra értékelem a türelmét és segítőkészségét, illetve a matematikához való hozzáértését is. Bevallom, általános iskolás korom óta ez a tudományág vonz leginkább, így mindig nagy élmény számomra olyanokkal együttműködni, akik ehhez nagyon értenek. Az egyik legszebb emlékem a doktori iskolában eddig eltöltött időből, amikor Teamsen egyeztetve, közben pedig papíron párhuzamosan dolgozva adtunk bizonyítást két tételre, amelyeket Excel-beli számítások alapján sejtettünk meg.
– Kutatási témádban a súlyozott kvázi-aritmetikai közepek menedzsment- és gazdasági alkalmazásaival foglalkozol. Mit takar ez a téma, és hogyan kerültél kapcsolatba ezzel a területtel?
Oktatási ügyekben már korábban is volt szerencsém együttműködni Jónás Tamás tanár úrral, akiről tudtam, hogy nagyon komoly kutatói múltja van, illetve egy igazán kedves és szerény embernek ismertem meg. Ezért vele vettem fel a kapcsolatot, amikor elköteleztem magam a doktori tanulmányok megkezdése mellett. A kutatási területet ő ajánlotta – ez egy korábbi publikációjának a továbbvitele. Ebben ugyanis a súlyozott kvázi-aritmetikai közepeket (amelyek lehetnek számtani, de mértani és egyéb közepek is) alkalmazták többtényezős döntéstámogató eszközként (például autóvásárlásnál vagy beszállítókiválasztásnál a legjobb alternatíva meghatározására). Ennek eredményei azonban érzékenyek a kvázi-aritmetikai közepet létrehozó ún. generátor függvény megválasztására, amelyre jelenleg nincs támpont/eljárás. Ezt kellene pótolni a doktori kutatás során. Ezen felül tettünk kitérőt az ún. konszenzusmértékek irányába, amelyek arra alkalmasak, hogy egy csoportban meghozandó döntés esetén informáljanak a döntéshozók közötti egyetértés szintjéről.
– Doktoranduszként milyen lehetőségeid vannak a kar életébe való bekapcsolódásra?
Bevallom, ebből a szempontból kissé speciális a helyzetem, hisz a Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék munkatársa is vagyok, de ettől eltekintve a doktoranduszoknak igenis van lehetősége bekapcsolódni a kar életébe. Ezt elsősorban az irányított oktatás tárgy keretein belül tehetik meg, amely jellemzően a témavezetésbe való bekapcsolódást jelenti, amely egy komoly fejlődési lehetőségeket tartogató, igen felelősségteljes feladat.
– Milyen irányba tervezel továbbmenni, amikor dr. Fáró Jenő leszel?
Az eddigiek alapján azt hiszem, nem meglepő, hogy szeretném folytatni az oktatói munkám, és témavezetőként a saját témavezetett hallgatóknak visszaadni valamit abból, amit én kaptam a saját témavezetőimtől.