„A jó tanár a jó hallgatóval tud igazán jót tenni”

– Számos külföldi egyetemen oktatott, meséljen ezekről az évekről! Milyen élményekkel lett gazdagabb? 

Külföldi oktatói pályafutásom a doktori képzés alatt kezdődött, ugyanis a doktori cím megszerzésének feltétele volt fél év eltöltése valamely külföldi egyetemen. Mivel viszonylag jól beszélek franciául, a párizsi HEC egyetemet választottam, amely az üzleti tudományok terén Franciaország top intézménye. Itt találkoztam a Bordeaux École de Management (Bordeaux-i Üzleti Főiskola) igazgatójával, aki meghívott, hogy tanítsak az intézményben. 1999-ben el is kezdtem ott marketinget és üzleti stratégiát oktatni, francia és angol nyelven. Összesen hat éven keresztül voltunk kint a családommal, 2005-ben jöttünk haza, azonban vendégoktatóként évente visszajártam Bordeaux-ba. 2013-tól 2021-ig Franciaország egyik másik vezető üzleti iskolájában, az EM Normandie-ban tanítottam, ahová azóta is visszajárok oktatni. Megjegyzem, az EM Normandie Karunk egyik fontos Erasmus-partnere, amivel a hallgatók cseréje mellett az oktatók kölcsönös cseréje is megvalósul. A tavalyi iskolaévben egy kollégánk oktatott a francia iskolában, egy francia oktató pedig nálunk vendégeskedett. Ez a sorozat ebben a tanévben is folytatódik, novemberben az EM Normandie egyik fiatal docense érkezik hozzánk, akinek az online marketing az egyik szakterülete. Az oktatás mellett számos egyetemi rendszert ismertem meg, például a nemzetközi akkreditáció folyamatát, ami nemcsak egy papír megszerzéséről szól, hanem a szükséges szemléletmód elsajátításáról is. Kutatásaim keretében pedig széles nemzetközi kapcsolatrendszert sikerült kialakítanom. 

– Mit gondol, a külföldi rendszerekből, gyakorlatokból mit lenne érdemes itthon is átültetni? 

Itt megint visszakanyarodnék a már említett akkreditációkhoz, mert az azokon keresztül szerzett tapasztalatok segítenek a kérdés megválaszolásában. Mindenekelőtt azt kell megkérdeznünk magunktól, hogy akarunk-e nemzetközi szinten versenyezni. A saját karunkat elnézve azt tudom mondani, hogy a felkészültségünk megvan hozzá, így igen, érdemes lesz belefogni valamilyen nemzetközi akkreditáció megszerzésének hosszú folyamatába. Ez azonban szükségessé teszi a nemzetköziesedés szellemiségének elsajátítását. Ennek például egyik dimenziója a külföldi hallgatók fogadása, illetve a magyar hallgatók kiküldése, amivel az Erasmus és az egyéb programoknak köszönhetően jól állunk. A másik pedig a kutatási kultúra elmélyítése, amibe beletartoznak azok a kérdések, hogy az oktatók hogyan működnek együtt, milyen a nemzetközi kapcsolatrendszerük és milyenek a nemzetközi publikációik. Lényeges továbbá a felsőoktatási rendszer kiszámíthatósága, ami Franciaországban nagyszerűen megvalósul, de azt hiszem, hogy itthon ettől még messze vagyunk.

Szintén fontos szemléleti kérdés, amit érdemes tudatosítanunk, hogy bármennyire is úgy tűnik, de a Kar elsődleges vevői nem a hallgatók és nem is a szülők, hanem a vállalatok! Ők azok, akik keresik és alkalmazzák az új, fiatal munkaerőt. A vállalatok pedig rövid úton alkotnak véleményt, amikor meglátják, hogy a jelentkező hol szerezte a diplomáját. Ezért nem mindegy, hogy mi oktatási intézményként milyen hírnévre teszünk szert, és milyen kapcsolatokat tudunk kialakítani a vállalatokkal. És nagyon nem mindegy az sem, hogy milyen cégekkel építünk ki kapcsolatot. A legjobb, nemzetközi vagy nemzetközi szintű vállalatokra van ugyanis szükségünk ahhoz, hogy hallgatóink a legjobb helyekre kerülhessenek.  

– Miért szeret a GTK-n tanítani? Mit tart a Kar különlegességének, előnyének?

Amikor először találkoztam az intézménnyel, az ragadott meg, hogy az üzleti világról alkotott felfogás itt sokkal integráltabb, szervesebb, mint más egyetemeken, akár külföldiekkel is összehasonlítva. Ez nagyon megfogott, mivel én is úgy vélekedem, hogy az üzlet egy egységes folyamat, amelynek ugyan több összetevője van, de ezek összességükben ugyanazt a célt szolgálják. Továbbá, az első oktató, akivel megismerkedtem és aki most már természetesen a kollégám, Margitay Tihamér professzor. Nagyszerű intellektuális élményt jelent, hogy személyében egy filozófussal dolgozhatom együtt több kutatási témában. Végül, de nem utolsó sorban, a hallgatók miatt öröm bejárni a GTK-ra, ugyanis kitűnő diákjaink vannak. Több mint huszonöt éves nemzetközi és hazai oktatási tapasztalatom szerint egy jó tanár is csak akkor tudja a legtöbbet adni, ha a hallgatói érdeklődőek és motiváltak, azaz, ha a hallgatók egyszerűen csak „jók”. Ezzel kapcsolatban örömmel üdvözöltem a szépen fejlődő szakkollégiumi rendszert, amely a legmotiváltabb hallgatókat gyűjti egybe, ők pedig ránk, tanárokra igen ösztönzően hatnak. 

– Rendszeresen publikál olyan nemzetközi szaklapokban, mint az Industrial Marketing Management vagy a Journal of Business and Industrial Marketing. Az őszi TDK-ra is tekintettel, miért érdemes gazdasági területen kutatásokat végezni? 

Nagyon egyszerű a válaszom: a TDK is a motiváltságról szól. Ugyanis azok a hallgatók, akik a TDK-n indulnak, képesek egy bizonyos témában elmélyedni, ezt a készséget pedig érdemes már fiatalon fejleszteni. Az egyetem ehhez meg tudja adni a megfelelő kereteket. Tehát ha valakit nagyon érdekel egy bizonyos szakterület, akkor a TDK ideális lehetőséget nyújt arra, hogy szélesítse a látókörét, és új ismereteket szerezzen, többek között saját magáról is. Egyébként a diplomadolgozatok esetében is azt szoktam mondani a hallgatóknak, hogy teljesen mindegy, miről írnak – természetesen egy bizonyos határon belül –, az a lényeg, hogy amiről írnak, az valóban érdekelje őket. 

– Ön a GTK nyári egyetemének állandó oktatója is. Hogyan élte meg a legutóbbi programot?

Röviden: nagyszerű élmény volt. Egy lengyel kollégámmal együtt tartottunk egy kurzust Marketing Strategies in Digital Context címmel, amelyen ugyan kevés diák vett részt, de valamennyien nyitottak, érdeklődőek és aktívak voltak. 

– Milyen tervei vannak erre a tanévre, mivel készül idén diákjai számára?

Jelenleg a mesterképzésben veszek részt, két tárgyat tanítok: egy nem marketing szakos hallgatók számára összeállított marketing kurzust és szervezetközi marketinget, amin MBA és marketing szakos hallgatók vesznek részt. Ez utóbbi arról szól, hogy hogyan zajlik le az üzleti folyamat két vállalat között. Első hallásra igen elvontnak tűnik, de ha jobban belegondolunk, akkor a piacgazdaság, vagy más szavakkal a kapitalizmus alapvető működését fedezhetjük fel benne. Ez egy kétoldalú üzleti kapcsolat, amely számos más folyamattal is összekapcsolódik, így alkotva egy széles üzleti hálózatot. Amit itt igazán szeretnék átadni, hogy tulajdonképpen az egész üzlet mögött egy nagyon fontos kérdés van: hogyan tudunk megegyezni? Ez a kulcsa mindennek, ennek a megvalósításán kell mélyen elgondolkodnunk. Hiszen az üzlet nem maffia, hanem kölcsönös döntés számos lehetőség között.

fotók: Lazar Anilla