„A GTK ajánlata nagyon passzolt a céljaimhoz”

Először is mesélj egy kicsit magadról! Hogyan jött az érdeklődésed a közgazdaságtan iránt?

2020-ban kezdtem az ELTE GTK-n a nemzetközi gazdálkodás alapszakot. Már középiskolában is inkább a reál tárgyak iránt érdeklődtem, viszonylag jól értettem a matekhoz, de a történelem vagy a nyelvek sem álltak tőlem távol. A közgazdaságtan így egy jó köztes lehetőségnek tűnt, ahol lehet számolgatni, de mégsem csak ez van a fókuszban. Végül nem bántam meg a döntésemet, nagyon élveztem az alapszakot, és találtam benne egy olyan részt, ami különösen érdekel: a kvantitatív elemzéseket, statisztikát és ökonometriát.

Miként alakult ez az érdeklődés kutatássá?

Az ELTE GTK-s tanulmányaim mellett a Széchenyi István Szakkollégium tagjai is voltam, ahol kurzusok keretében foglalkoztunk ilyen típusú kérdésekkel. Az egyik ilyen órámon találkoztam a közösségi döntések elméletével, ami a kutatásom gondolati hátterét adta. Így jött össze a kettő: szeretek statisztikával és ökonometriával foglalkozni, itt pedig kaptam egy olyan elméleti alapot, ami elindított ezen az úton.

Visszaugorva abba az időbe, amikor végzős középiskolásként a továbbtanulásról gondolkodtál: Miért az ELTE GTK-t választottad?

Végzős koromban elkezdtem nézegetni, hogy milyen egyetemek és szakok vannak közgazdaságtan területén. Részt vettem egy nyílt napon is, ami után azt éreztem, hogy az ELTE GTK ajánlata nagyon passzol a céljaimhoz. Tetszett, hogy magyar nyelvű szakon voltam ugyan, de lehetőségem volt angolul is felvenni tárgyakat, így nagyjából a képzésem felét angolul végezhettem. Szimpatikus volt az is, hogy a GTK akkoriban még fiatal és formálódó volt, ami egy pezsgő légkört hozott magával.

Évfolyama nevében Márton búcsúzott el az ELTE GTK-tól a 2024. novemberi diplomaátadón

A tanulmányod témája az időjárás hatása az országgyűlési választási részvételi arányokra. Hogyan találtál rá erre a kérdéskörre?

Ebben sokat segített a szakkollégium, ahol volt egy olyan óra, amelyen a választói viselkedés racionális megközelítéséről beszélgettünk. Felvetődött, hogy a választók, mint racionális aktorok, mérlegelhetik, hogy megéri-e nekik elmenni szavazni, figyelembe véve a hozadékokat és költségeket, például azt is, hogy esős idő esetén kényelmetlen kimozdulni. Ezek alapján jött a gondolat, hogy az időjárási viszonyok befolyásolhatják a részvételt.

Úgy tudjuk, hogy az ELTE GTK-s óráidon tanult módszereket is alkalmaztad a kutatásod során.

Igen, a GTK-n a két matekon kívül három kvantitatív tárgyam volt, amelyek hozzájárultak a kutatásomhoz. Az üzleti statisztikát például Árva Gábor tanár úr tanította, az ökonometriát Madari Zoltán, és volt egy szabadon választható tárgyam is „Adatelemzés a társadalomtudományokban” címmel, amit Patrick Baude-nél hallgattam angolul. Ezek egymásra is épültek, és mindegyikből tudtam hasznosítani valamit a kutatásomban.

Milyen eredményre jutottál?

A legegyértelműbb az volt, hogy egy extra milliméter eső átlagosan egy tized százalékponttal csökkenti a szavazási részvételt az adott településen. Ezenkívül megvizsgáltam a hőmérséklet hatását is, ahol azt találtam, hogy hidegben vagy nagyon meleg időben kevesebb ember megy el szavazni. A szélerősség és a felhőzet hatását is megvizsgáltam, de itt nem mutatkozott szignifikáns összefüggés.

Volt olyan eredmény, ami meglepett?

Igen, az egyik meglepetés az volt, hogy a hőmérsékletnek nem lineáris hatása van a részvételre. A szélerősségnél is találtam egy négyzetes hatást, de ennek okát nem tudtam megmagyarázni. Statisztikailag az eredmény rendben volt, de logikailag nem tudtam alátámasztani.

Ez lehet a következő kutatásod témája?

Igen, abszolút! Ez egy következő, mélyebb vizsgálat alapját adja, szeretnék is vele tovább foglalkozni.

A jövőben hogyan lehetnek hasznosak ezek a kutatási eredmények?

Szerintem ezek az eredmények főleg választások előtt lehetnek hasznosak, hogy pontosabban lássuk, milyen időjárási körülmények mellett hogyan alakulhat a részvétel. Egy jövőbeli kutatás arra is adhat választ, hogy az alacsony vagy éppen magas részvétel melyik politikai pártnak kedvez.

Nagy Márton tanulmánya teljes egészében itt olvasható el. További sok szép sikert kívánunk Végzettünknek!

Fotók: Nagy Márton, Horváth Péter