– Az olasz nyelv szerelmese vagy, emiatt is döntöttél úgy, hogy első Erasmus-élményedet ebben az országban szerzed meg. Mi az, ami elvarázsolt az olasz nyelvben, kultúrában?

Az olasz rajongásom már gimnáziumban elkezdődött. Alapból nagyon tetszett a nyelv hangzása, a kiejtés, és az akkori tanárnőm rengeteg kulturális dolgot is tanított nekünk. Egy gyönyörű ország, fontos történelmi háttérrel, az olasz konyháról nem is beszélve. Megtetszett az emberek mentalitása, kedvességük, vendégszeretetük, világfelfogásuk. Mindig is szerettem volna ott élni, így nem volt kérdés, hogy hová akartam először Erasmusra menni.

– Genovai utazásod nemcsak a külföldi tapasztalataidat gazdagította, hanem a pályaválasztásodra is nagy hatással volt, hiszen pénzügy és számvitel alapdiploma után marketing mesterszakra felvételiztél az ELTE GTK-n. Hogyan történt ez a váltás?

A kiutazásom előtt bankban, illetve egy tanácsadó cégnél dolgoztam, de valami kreatívabbra vágytam, ami a személyiségemhez is jobban illik. Genovában olyan tárgyakat vehettem fel, amelyeket csak akartam, ugyanis a kötelező szakmai gyakorlati félévemet elcsúsztatva költöztem ki, így egy tárgyam volt otthon annak érdekében, hogy aktív hallgató maradhassak. Ekkor tanultam marketinget, és megtetszett, úgy éreztem, ez sokkal inkább az én területem.

– Tanulmányaid miatt is voltál külföldön az Erasmus+ programmal, de jelenleg éppen a szakmai gyakorlatodat töltöd Valenciában. Mesélj az itteni tapasztalataidról is! 

Két félévnyi Olaszország után végül Portugália és Spanyolország közül az utóbbiban, Valenciában találtam gyakornoki helyet. Itt a tanulmányaimnak megfelelően marketing területen dolgozom, egy hajóeladással és -bérléssel foglalkozó cégnél vagyok marketing asszisztens. Nagyon örültem ennek a lehetőségnek, hiszen ez az első munkatapasztalatom marketing területen, ráadásul külföldön, nemzetközi környezetben próbálhatom ki magam. A cég ugyan nem ad fizetést, de a jelenlegi Erasmus-ösztöndíjam fedezi a költségeimet, így kényelmesen tudom élvezni az itteni életet. Valencia egy gyönyörű, nyüzsgő város, nagyon jó Erasmus-élettel, tökéletes éghajlattal, így nem panaszkodhatok, az egyik legjobb élményem. Ezért is érdemes szakmai gyakorlatra menni, mert szabadon lehet választani az országok közül. 

– Sokan visszariadhatnak az Erasmus+ pályázattól amiatt, hogy a hallgató teljesen önmagára van utalva az adminisztrációs teendőkben, a szálláskeresésben és utazás megszervezésében. Te honnan kaptál segítséget?

Próbáltam mindennek részletesen utánaolvasni, de Genova és Cagliari esetében már a kiutazás előtt elkezdtem beszélgetni más magyarokkal, akik ugyanoda mentek, így egymást tudtuk segíteni az adminisztrációs feladatokban. Szálláskeresésben leginkább az Erasmusszal foglalkozó szervezetekhez (legtöbbször ESN) fordultam segítségért, de különböző, hirdetésekkel teli Facebook-csoportok is vannak (bár itt sok a megtévesztés is, vigyázni kell). Cagliariban egy ilyen csoportban találtam egy megbízható céget, akik szobakiadással foglalkoznak, Genovában az egyetem honlapján bukkantam arra szervezetre, amin keresztül béreltem egy szobát, Valenciában pedig egy erasmusos szervezet segített szállást találni.

– Hogyan lehet összeegyeztetni a külföldi tanulmányokat, illetve munkavégzést a párhuzamosan futó itthoni vizsgákkal? 

Három különböző félévem során ezt háromféleképpen sikerült megoldanom. A mesterképzés 3. félévében elkezdtem a projektfeladatomat írni, volt hat tárgyam, illetve két szigorlatom, plusz Cagliariban is kellett 3 vizsgát teljesítenem olaszul, így ezt a félévet mondanám a legnehezebbnek. A szigorlatok miatt haza kellett utaznom, a többit májusban csináltam meg itthon, júniusban pedig a kinti vizsgákra koncentráltam. Genovában pedig egy órát kellett felvennem az otthoni egyetemen, ugyanis, ahogy említettem, a kötelező szakmai gyakorlati félévemet csúsztatva utaztam ki, és kellett egy tárgy, hogy aktív hallgató maradjak. Ekkor Genovában három tárgyból vizsgáztam. Összességében azt mondanám, hogy azért nem egyszerű ez a kettős terheltség, de mindenképpen megéri, és meg lehet oldani, ha jól átgondoljuk előre. 

– Milyen gyakorlati tanácsaid lennének azoknak, akik Erasmus+ programmal szeretnének külföldre menni?

Első és legfontosabb tanács, hogy menjetek! Amennyiben elsőre nem jön össze a jelentkezés, próbálkozzatok tovább, illetve használjátok ki a pótjelentkezési időszakot. Valencia helyett Cagliariban szerettem volna maradni, de várólistás lettem. Végül beadtam egy új jelentkezést önkéntes szakmai gyakorlatra, mivel mindenképpen ki szerettem volna használni az Erasmus-féléveimet. Amennyiben lehet, próbáljatok minél több tárgyat találni, amivel ki tudjátok váltani az otthoniakat, így csökkentve a kettős terheltséget. Persze ez sajnos sok esetben nem olyan egyszerű, de ettől nem kell visszariadni. Én elsősorban az alapján választottam úticélokat, hogy hol szeretnék ,,élni”, de az is egy jó szempont, hogy hol lehet a legtöbb tárgyat elismertetni. Összefoglalva, az alábbi ötleteket javasolnám:

• A kiutazás előtt próbálj más magyarokat keresni, akikkel tudjátpk egymást segíteni. 
• Az adott város Erasmus-szervezetéhez bátran forduljatok segítségért.
• Az ösztöndíj nem fedezi az összes felmerült költséget, így nem árt, ha erre készültök, és gyűjtötök további összegeket hozzá. 
• Az alapösztöndíj mellett vannak kiegészítő ösztöndíjak is, amelyekre mindenképpen javaslom a jelentkezést, ha valaki jogosult rá, nagy anyagi segítség tud lenni.
• Ne ijedjetek meg a nyelvi korlátoktól, az angolba például nagyon hamar bele lehet rázódni, hiszen rá lesztek kényszerülve a használatára. Így is adódhatnak nehézségek, például Spanyolországban kevesen beszélnek angolul, ám annak ellenére, hogy sosem tanultam a spanyolt, meg tudom magamat értetni. Valamint, ha a külföldi egyetem lehetőséget biztosít nyelvtanulásra, hasznos arra jelentkezni a plusz kreditek miatt is.