Menedzsment elméletben és gyakorlatban
– A Rézler Gyula Alapítvány ösztöndíjasaként 2012-ben egy félévet az Egyesült Államokbeli Új-Mexikói Egyetemen töltött, ahol mediátori képesítést szerzett. Hogyan tudja alkalmazni az ottani tapasztalatait a jelenlegi munkája során?
Elsősorban az oktatásmódszertan az, ahol közvetlenül látom a hasznosíthatóságát. Az Új-Mexikói Egyetemen a mediátori képzés és a mesterképzés is abszolút gyakorlatorientált volt, nagy hangsúlyt fektettek az elsajátítandó elméleti ismeretek gyakorlati hasznosíthatóságának megismerésre. Az Egyesült Államokban töltött szemeszter után azt vettem észre magamon, hogy sokkal jobban odafigyelek az ismeretanyag gyakorlati vonatkozásaira, és szívesen gazdagítom az óráimat olyan csoportos, páros vagy egyéni feladatokkal, amelyek segítségével jobban megérthetők az elméletek.
– 2020-ban elnyerte a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat, amelynek keretében a szervezeti polgár magatartás és a szervezeti kultúra összefüggését vizsgálta. Mit adott Önnek az ösztöndíj és a kutatással eltöltött időszak?
A Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj támogatásával két alkalommal volt szerencsém kutatni. Először 2019-ben, akkor a munkavállalói elkötelezettség és motiváció összefüggéseivel foglalkoztam a különböző szervezeti kultúrákban, 2020-ban pedig a szervezeti polgár magatartás és a szervezeti kultúra kapcsolatában vizsgáltam a home office-t moderátor változóként. Ez utóbbi azért is volt különösen érdekes, mert ebben az időszakban terjedt el igazán a home office, de még viszonylag kevés kutatás foglalkozott a témával. A pénzügyi szektor nagyvállalkozásainál végeztem dokumentumelemzést és készítettem interjús vizsgálatot a vezetőkkel és a beosztott munkatársaikkal. Az elemzés nagyon tanulságos volt, ugyanis kiderült, hogy a domináns szervezeti kultúra meghatározza a távoli munkavégzés szervezeti polgárságra gyakorolt hatásait. A kutatási eredményeket a Journal of Advances in Management Research folyóiratban publikáltuk.
– A fő kutatási területe a megtartásmenedzsment. Mi minden tartozik ehhez a területhez, és miért érdemes foglalkozni vele?
A megtartásmenedzsment viszonylag széles területet fed le, és több aspektusból is megközelíthető. Én leginkább az emberi erőforrás menedzsment oldaláról foglalkozom a témával. Azt vizsgálom, hogy az egyes HR feladatokhoz kapcsolódó szervezeti gyakorlatok hogyan csökkenthetik a szervezet fluktuációs rátáját, mérsékelhetik a dolgozó kilépési szándékát vagy növelhetik a munkavállalók szervezet iránti elkötelezettségét. A megtartásmenedzsment egyébként különösen az elmúlt néhány évben került a figyelem középpontjába a szakképzett munkaerő hiánya és tehetséghiány okán. A jó szakemberek, a tehetségek, a vezetők és potenciális vezetők megtartása prioritássá vált, a vállalkozások menedzsmentje pedig eredményes – és lehetőleg költséghatékony – megtartási stratégiát vár a HR-től, a dinamikusan változó munkaerőpiaci környezet, az új munkavégzési szokások térhódítása és munkavállalói kollektíva sokszínűsége azonban megnehezíti az emberi erőforrás gazdálkodással foglalkozó szakemberek dolgát.
– 2021-től kezdve erősíti a GTK oktatói csapatát. Milyen élményeket emelne ki az eddigi itt töltött időszakból?
Nagy élmény az ország egyik legnagyobb és legtekintélyesebb egyeteme oktatójának lenni. Azt tapasztalom, hogy a tanárok felkészültsége példaértékű, és szívügyüknek tekintik a tanítást. Szerencsére olyan hallgatóink vannak, akik valóban érdeklődnek a választott szakterületük iránt, és szívesen vesznek részt aktívan az órákon.