Görögországból Budapestre
– Magyar és görög vér egyaránt csörgedezik benned. Mesélnél a családfádról?
Édesanyám félig görög, félig magyar, édesapám pedig teljes mértékben görög származású. Én Görögországban nőttem fel, de kétnyelvűnek neveltek. Ugyan a görögöt beszélem anyanyelvi szinten, mivel főkét azt használtam, de minden évben eljöttünk több hétre Magyarországra nyaralni, rokonokat és barátokat látogatni, így a magyar nyelvet is el tudtam sajátítani. Otthon Görögországban anyukám is sokszor beszél velem magyarul.
– Hogy viszonyulsz ehhez a kétnyelvű családi hátteredhez?
Azt hiszem, szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a magyar egy elég nehéz nyelv, és így, hogy ezt családi ajándékként kaptam, egyszerűbb volt megtanulnom. Nem is tudom elképzelni, hogy hogyan boldogulnak a magyarral azok, akik teljesen külföldiként vállalkoznak e nyelv megtanulására. Az is előny, hogy több lehetőségem volt ennek köszönhetően, például amikor idejöttem egyetemre, a nyelvet már ismertem, egy nehézséggel kevesebbel kellett megküzdenem. Persze kisebb koromban volt olyan időszakom, hogy kevertem a két nyelvet, egy mondaton belül használtam a görögöt és a magyart, ezért aki valamelyiket nem beszélte, nem értette, hogy mit mondok. De ez a szokásom mára teljesen eltűnt.
– Az egyetemi tanulmányaidat megelőzően már egészen korán, 16 éves korod óta vállalsz munkát – hat éven keresztül a vendéglátói iparban dolgoztál. Milyen hozadéka volt ennek az időszaknak?
Valójában a fő motivációm az volt, hogy elkezdjem megkeresni a saját pénzemet. Az első munkahelyem – egy fagyizó – ráadásul itt volt Budapesten, ahová egyik barátom hívott. Hála érte, nem szükség miatt dolgoztam, hanem tényleg azért, mert tetszett, és hogy a megkeresett saját pénzemből tudtam gazdálkodni, például a fesztiváljegyeimet már ebből fizettem. Jó érzés volt, hogy fiatalon megtettem az első lépést az anyagi függetlenség felé. Magát a vendéglátást pedig nagyon szeretem, Görögországban a turizmus miatt ez egy kézenfekvő választás volt, emellett pedig sok új dolgot tanultam, és számos embert ismerhettem meg. Munkaadóim olyan feladatokba is belevontak, mint a beszállítókkal való egyeztetés vagy az üzlet körüli adminisztrációs feladatok, amelyek engem nagyon érdekeltek. A mostani munkámra vonatkozóan azt érzem, hogy már nem volt újdonság a hosszú egybefüggő munkaidő vagy egy csapattal való együttműködés, és szerintem kitartóbb is lettem a vendéglátós tapasztalat miatt.
– Magyarországra kifejezetten az egyetem miatt költöztél. Hogyan jött a döntés, hogy itt folytasd a tanulmányaidat, és ezen belül is az ELTE GTK-t válaszd?
Konkrétan tudtam, hogy nemzetközi gazdálkodást szerettem volna tanulni, de ez a szak Görögországban nincsen, csak általánosabb gazdasági képzésekre lehet beiratkozni. Másrészt angolul szerettem volna tanulni, hogy a szakmai nyelvismeretemet fejleszthessem, és sajnos ez sem volt megoldható otthon. Az segített a döntésben, hogy a családomnak van itt Budapesten egy lakása, így a lakhatással sem volt gond, mindemellett pedig szerettem volna a komfortzónámból kimozdulni, kiszakadni otthonról, amit szerintem fiatalon sokkal egyszerűbben tudtam megtenni, mintha vártam volna az egyetem befejezettéig, amelyre kb. 25 éves koromban került volna sor. Szerencsére a szüleim abszolút támogattak ebben a tervemben, így kerültem végül Budapestre. Az ELTE GTK-ról az itteni ismerőseimen keresztül hallottam először, és végül azért választottam ezt az egyetemet, mert nagyon tetszett az, hogy új, innovatív és tele van modern ötletekkel.
– Mi mindennel lettél gazdagabb az ELTE GTK-n?
Az elején elég nehéz volt nekem az itteni oktatási rendszer megszokása, gondolok ezalatt a sok zh-ra és számonkérésre. Cserébe viszont nagyon jól megtanultam tanulni, kutatni és dolgozni. Szerintem különösen jó tanáraink vannak, akik érdekesen adják át az anyagot, főleg a pénzügyi tárgyaimat élveztem leginkább. Azt hiszem, hogy a GTK-n szerettem meg ezt a területet. Amikor pedig kitört a járvány, rendkívül gyorsan indította el a Kar az online oktatást, úgy emlékszem, hogy csak egy hét maradt ki, utána azonnal tudtuk folytatni a tanulást.
– A fentiek tükrében tehát miért ajánlanád a GTK-t?
Egyrészt azért, mert tényleg innovatív az oktatási rendszerünk, és a tapasztalataim szerint az itt kapott tudás jól használható a munkavégzés során is. Sok meghívott szakember előadását is meghallgathattuk, akiken keresztül így közelebb juthattunk a valós munka világához, és reális elképzelést kaptunk, hogy mi vár ránk, ha egy bizonyos területen szeretnénk dolgozni. Én a részemről úgy érzékeltem, hogy a tanáraink nagyon nyitottak, szívesen adnak tanácsokat és útmutatást, ha kérjük őket. Ugyan volt olyan, hogy a sok számonkérésbe belefáradtam, de mégis hasznosnak érzem, mert megtanultam sokkal hatékonyabban tanulni, és nem halogatni a teendőimet.
Fotó: Lazar Anilla